Könnyebb Közösen 4.0

A Könnyebb közösen 2.0 Workshop megerősített minket, hozzátartozókat abban, hogy nem vagyunk egyedül ebben a nem könnyű családot érintő lelki megpróbáltatásban. Mert amikor villámcsapásként szembesültünk azzal, hogy az akit nagyon szeretünk elakadt - persze ezt nem így fogalmazzuk meg elsőre, de most már egyre jobban tudunk erről az elakadásról beszélni - megdöbbenten és tehetetlenül álltunk szemben egy számunkra teljesen ismeretlen helyzettel. Nagy segítségünkre vannak ezek a kurzusok, mert jobban megértjük a hozzátartozónkat és mi magunk is sokat épülünk. Számomra jó volt megfogalmazva látni azt, hogy a lelki egészség nem azt jelenti, hogy semmi problémánk nincs, hanem az, hogy aki elakadással él az is el tudja érni. És ennek konkrét céljait és oda vezető útját ismerhettük meg az előadásokból illetve a megkapott írott anyagokból. Legnehezebb a megfelelő kommunikációt megtalálni az öngyilkos gondolatokkal küzdő személy felé. Senki nem tanította, tanácsolta eddig a hozzátartozót, de most ebben is óriási segítségünkre volt a kurzus. Szó volt a stigmáról is. Igen. Mi magunk is érezzük, hogy nem szívesen mondjuk el senkinek, hogy mi a helyzet a családban, mert félünk attól, hogy megbélyegeznek. De most már tanuljuk, hogy ez ellen is lehet küzdeni. Jók voltak a szituációs játékok és ami számomra és szerintem a többi résztvevő számára is fontos házi feladatot kaptunk: az örömteli célok megtalálása nekünk, családtagoknak is. Mert ahhoz, hogy támaszként jelen lehessünk, mi is fel kell töltődjünk. És ez nem egy luxus, hanem igen szükséges feladat. Köszönöm, hogy részvehettem! Köszönöm a kiváló szervezést és a jó szakember csapatot, aki mellettünk áll!